A méhviaszt vízfürdőben olvasszuk meg, azaz tegyük egy konzervdobozba vagy tűzálló edénybe és helyezzük egy vízzel teli fazékba, majd melegítsük fel a vizet.
A viasz olvadáspontja kb. 60oC.
Közvetlenül melegítve tűzveszélyes!!!
Az olvadt viaszt különböző adalékokkal színezhetjük és illóolajokkal illatosíthatjuk.
A kanócot kössük egy hurkapálcára vagy hústű közepére, és a pálcát fektessük keresztbe a gyertyaöntő forma nyílásán, a kanóc másik végét pedig húzzuk keresztül a forma másik végén lévő szűk, kanócnak való nyíláson.
Egy-két csepp viasszal rögzítsük a kanócot, és várjuk meg, amíg megszilárdul, különben esetleg kifolyhat a viasz a kanóc mellett.
A már kissé visszahűlt olvadt viasszal öntsük ki a formát és hagyjuk megdermedni.
Pár óra múlva óvatosan húzzuk ki a formából a gyertyát, és vágjuk le a felesleges kanócokat.
Az így öntött gyertya tovább díszíthető, azonnal használatba vehető.
A megolvadt viaszt önthetjük cserépbe, kagylóba, üvegedénybe, saját készítésű formába vagy speciális gyertyaöntőformába is.