Gyertyaöntés házilag lépésről lépésre
A gyertyaöntés egy kreatív és szórakoztató hobbi, saját kezűleg alkothatunk egyedi és hangulatos gyertyákat. A gyertyakészítés nemcsak a kézügyességet fejleszti, de kitűnő kikapcsolódás is, ráadásul nem igényel sok pénzt, időt vagy helyet, és rengeteg lehetőséget kínál a fantáziánk kibontakoztatására. Ebben a blogposztban bemutatjuk, hogyan készíthettek gyertyát házilag nyolc egyszerű lépésben.
1. Válasszuk ki a viaszt
Az első dolog, amire szükségünk van a gyertyakészítéshez, az a viasz. A legnépszerűbb viaszok a következők:
- Paraffin viasz: ez a legolcsóbb és egyik legelterjedtebb viasz a nagyipari gyertyagyártásban, gyorsan olvad és szépen ég, azonban a kézművesek kevésbé kedvelik nem környezetbarát tulajdonságai miatt. Színezhető és illatosítható is, így sokféle gyertyát készíthetünk belőle.
- Szójaviasz: ez egy természetes és környezetbarát viasz, amely szójababból készül. Lassabban ég el, mint a paraffin viasz, és nem bocsát ki káros anyagokat. Szintén színezhető és illatosítható viasz, legnépszerűbb választás a gyertyakészítők körében.
- Pálmaviasz: ez egy növényi eredetű viasz, amely pálmaolajból készül. Erős és strapabíró viasz, így különösen alkalmas oszlopos gyertyákhoz más viasszal keverve. A pálmaviasz előnye amellett, hogy tisztán, korom nélkül ég, hogy igen jó illathordozó.
- Olívaviasz: ez egy olívaolajból készült viasz, amely természetes és megújuló. Lassan és egyenletesen ég, és nem bocsát ki káros anyagokat. Színezhető és illatosítható is.
- Kókuszviasz: ez egy kókuszolajból készült viasz, amely szintén természetes és megújuló. Tiszta, lassú és egyenletes égése van. Gyakran kombinálják szójaviasszal.
- Repceviasz: ez általában Európában termesztett repcéből készült viasz, amelyet a repceolaj hidrogenizálásával állítanak elő. Származási helyének köszönhetően magyarországi gyertyakészítőként ez bizonyul a C-310 szójaviasz mellett az egyik legkörnyezetbarátabb megoldásnak. A repceviaszt lassú, tiszta égés jellemzi, ez segít a gyertyának egyenletesebben égni. Elsősorban tégelyes gyertyákhoz ajánlott.
A fent felsorolt gyertyaviaszokból létezik szabadonálló, vagyis formagyertyákhoz ajánlott típus, illetve tégelyes gyertyákhoz ajánlott is. Ezt nagyon fontos választásnál szem előtt tartani, mindig az adott célhoz megfelelő viaszt válasszunk, így fogjuk a legszebb eredményt kapni. A termékeink leírásában mindig szerepel sok más hasznos információ mellett, hogy tégelyes vagy szabadonálló gyertya készítéséhez ajánlott.
2. Készítsük elő a munkaterületet
Mielőtt hozzáfognánk a gyertyaöntéshez, gondoskodjunk arról, hogy rendelkezzünk egy tiszta és biztonságos munkaterülettel. Tegyünk újságpapírt vagy szilikon munkalapot az asztalra, hogy megvédjük a felületet a viaszcseppektől. Érdemes minden szükséges eszközt előre kikészíteni – mérleg, hőmérő, keverőpálca, edények, kanócok, papírtörlő –, így az öntés során már nem kell kapkodnunk.
3. Olvasszuk fel a viaszt
A gyertyaviaszt vízfürdő felett a legcélszerűbb felolvasztani, egy duplafalú melegítő edénnyel vagy egy vízzel teli, nagyobb edénybe helyezett kisebb edénnyel. A vízfürdő segít egyenletesen és lassan felmelegíteni a viaszt, és megakadályozza, hogy túlhevüljön. Ha közvetlen tűzhelyen kerül olvasztásra a viasz, akkor alacsony lángon történjen és folyamatos kevergetés mellett.
Ha tömbös viasszal dolgozunk, úgy azt vágjuk kisebb darabokra, hogy gyorsabban megolvadjon. A felolvasztott viasz hőmérsékletét egy digitális hőmérővel ellenőrizhetjük. A különböző viaszoknak eltérő hőmérsékletre van szükségük az olvasztáshoz és öntéshez, ezt a termékek leírásánál és csomagoláson megtalálod. Az olvadáspontok és ajánlott öntési hőmérsékletek egy adott viasztípuson belül, például szójaviaszokon belül is eltérhet, így mindig olvassuk el a forgalmazó javaslatát.
Fontos, hogy a viaszt ne melegítsük túl, mert ez ronthatja az illatmegtartást és a kész gyertya minőségét is. A túl magas hőmérséklet később repedésekhez, elszíneződéshez, foltokhoz vezethet.

4. Adjuk hozzá a színeket és az illatokat
A színezéshez és az illatosításhoz kifejezetten gyertyakészítéshez való anyagokat használjunk. Ne használjunk ételfestéket, zsírkrétát színezésre vagy illóolajat illatosításra, mert ezek nem oldódnak fel rendesen a viaszban, és befolyásolhatják a gyertya égését.
A színezőanyag lehet folyadék, granulátum vagy por állagú. A színezőanyagot és az illatolajat óvatosan adagoljuk a felolvasztott viaszhoz, és keverjük el alaposan, figyelembe véve, hogy az adott viasztípushoz milyen hőmérsékleten ajánlott hozzáadni ezeket az anyagokat. Ne adagoljunk az ajánlottnál többet belőlük, mert befolyásolhatják a gyertya égését és tartósságát. Általános szabályként az illatolaj aránya 4-8% legyen a gyertya tömegére nézve, tehát egy 100 grammos gyertyához adjunk hozzá 4-8 gramm illatolajat.
Mindig végezzünk próbaöntést pár csepp viasszal, hogy lássuk, hogyan néz ki a szín megszáradva. Ha nem vagyunk elégedettek, akkor még hozzáadhatunk több színezőanyagot.
5. Öntsük a viaszt a formába
Ha szabadonálló gyertyát szeretnénk, akkor a gyertyaöntéshez válasszunk ki egy megfelelő formát, legegyszerűbb szilikon formával dolgozni. A forma legyen tiszta, száraz és zsírmentes. A formába fűzzünk be egy kanócot. A kanóc legyen elég hosszú ahhoz, hogy kilógjon a forma tetején. A kanóc kiválasztásakor a hossza és típusa mellett (pamut vagy fakanóc) vegyük figyelembe azt is, hogy mekkora átmérőjű gyertyához ajánlott az adott kanóc (ez mindegyik kanócunknál fel van tüntetve, hogy mekkora átmérőhöz ajánlott).
Ha a szükségesnél vastagabb kanócot használunk, úgy a gyertya túl gyorsan elég, ha pedig túl kicsi kanócot választunk, akkor nem megfelelően fog égni a gyertyánk. Égetés előtt a kanócot kb. 0,5-1 cm-re vágjuk vissza. Rögzítsük a kanócot kanóctartóval vagy hurkapálcával a forma tetejénél, ez egyenesen és középen fogja tartani a kanócot.
Amennyiben tégelyes gyertyát szeretnénk készíteni, úgy a fentebb leírtak annyival térnek el, hogy a kanócot a tégely aljához kell rögzíteni, ezt kanócrögzító matricával érdemes megtenni.
Öntés előtt melegítsük elő az öntőformát vagy a tégelyt hőlégfúvóval/hajszárítóval. Ha minden készen áll, öntsük bele óvatosan a felolvasztott viaszt a formába.
Amennyiben több rétegű vagy többszínű gyertyát szeretnénk készíteni, akkor várjunk meg minden réteg között legalább 30 percet, hogy megdermedjen a viasz.
6. Hagyjuk megdermedni a viaszt
A gyertyaöntés utolsó lépése igényli a legtöbb türelmet: várni kell, amíg teljesen megdermed a viasz. Ez akár több órát is igénybe vehet attól függően, hogy mekkora és milyen típusú gyertyát készítettünk. Általános szabályként legalább 12 órát kell hagyni a gyertyát szobahőmérsékleten szilárdulni, addig ne mozgassuk. Ne tegyük a gyertyát közvetlenül napfénynek vagy hősugárzásnak kitett helyre, mert deformálódhat vagy repedhet.
Gyertya megdermedése után tapasztalhatunk gyertya felszínén süllyedést, repedést, ennek oka, hogy a dermedés során a viasz veszít a térfogatából. Ezeket a hibákat úgy tudjuk korrigálni a legegyszerűbben, ha az edényben maradt fel nem használt viaszt újramelegítjük, és felöntjük vele a megsüllyedt részeket, ügyelve arra, hogy az eredeti viasz szintjét ne lépjük túl, vagy hőlégfúvó/hajszárító segítségével újramelegítjük a viasz felszínét.
A növényi viaszok esetében gyakori jelenség az úgynevezett „frosting”, vagyis a viasz felületén megjelenő fehéres elszíneződés. Ez természetes folyamat, főként szójaviasznál fordul elő, és nem befolyásolja a gyertya minőségét vagy égését.
7. Vegyük ki a gyertyát a formából
Szilikon formába öntött gyertya esetén ha teljesen megdermedt a viasz, akkor óvatosan vegyük ki a gyertyát a formából. Ha nem szeretnénk újrahasználni a formát, akkor akár szét is vághatjuk, így nem kell aggódnunk az esetleges sérülésektől.
8. Vágjuk vissza a kanócot
Az utolsó lépés az, hogy levágjuk a kanócot a megfelelő hosszúságúra. Általános szabályként azt mondhatjuk, hogy a kanóc hossza legyen kb. 0,5-1 cm. Ha túl hosszúra hagyjuk, akkor túl nagy lánggal fog égni a gyertya és kormolni fog. Ha túl rövidre vágjuk, akkor nem fog rendesen égni és elaludhat.